Zita oldala. Üzleti lehetőség, képek, gondolatok az élet dolgairól

"NE ÁLMODD AZ ÉLETEDET, HANEM ÉLD AZ ÁLMODAT!"

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez és a megújulás és a termékenységgel összekapcsolodó népszokásokhoz. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél temetését és a tavasz kezdetét ünnepli. Valamint a húsvét a keresztény világ legnagyobbának emlékére. A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken és ez természetes is, más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a peszah. Ami elkerülést, kikerülést jelent. A zsidó vallásban peszachkor ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Nálunk macesznak a kovásztalan kenyér ünnepének is nevezik. Mivel a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna és emiatt csak vizből és liszből gyúrt kelesztés nélküli maceszt ettek. A húsvét úgynevezett mozgó ünnep. Az ünnep előtti 40 nap a nagyböjt ideje.

Az ünnepek soraban az egyik kiemelkedö ünnepünk a Husvet, ami a keresztenyegyhazakbaan Krisztus feltamadasanak ünnepe, egyben a tavasz eljövetelenek a tavaszvarasnak is az ünnepe, amelyet marcius vagy aprilis honapban tartanak. A Husvet nem egy nap, hanem több napbol allo ünnepsorozat, ma mar csak a Husvetvasarnapot es a Husvethetföt ünnepeljük orszagosan. 

A Biblia szerint Jezus, keresztre feszitese után/ami penteki napon volt/ , a harmadik napon, vasarnap feltámadt. Aldozataval megvaltotta minden ember bünet, feltamadasaval pedig gyözelmet aratott a halal felett. Az eredetileg zsido ünnep az egyiptomi fogsagbol valo szabadulas ünnepe volt. A husvet egybe esik a tavaszi napejegyenlöseg idejen tartott termekenysegi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltamadas, az ujjaszületes

A nev eredete

Az elökeszületi idö a nagyböjt, amely Jezus negyvennapos sivatagi böjtjenek emlekere, önmegtartoztatasara tanit.

Husvet az azt megelözö idöszak, Jezus böjtjenek emlekere tartott negyvennapos nagyböjt lezarulasat jelzi. A böjt utan ezen a napon szabad elöször hust enni. A böjt utolso hetenek neve: „nagyhet”, a husvet utani het husvet hete, egyes magyar videkeken „feherhet” – fehervasarnapig tart. 

Easter - angolul, Ostern - nemetül. Öse ugy mondjak, hogy egy german istennö Ostara, a tavasz keleti ürnöje volt (v.ö. angol East, nemet Ost) s ünnepe a tavaszi napejegyenlöseg idejen volt.

A nyugati keresztenyseg husvetja allandoan marcius 22. es aprilis 25. köze esik. Tavaly aprilis 4.-en volt az iden/2011/ pedig aprilis 24.-en lesz. Ezt különbözö ünnepek követik majd a husveti ünnepkör a pünkösddel er veget. A husvettol a pünkösd utani szombatig tarto idöszakot husveti idönek is nevezik. Ide tartoznak:/ nagyböjt , viragvasarnap, nagyhet, nagypentek, nagyszombat/.

A nagyhet a nagyböjt utolso hete amely viragvasarnaptol nagyszombatig tart. Napjai a nagyhetfö, nagykedd, nagyszerda, es a husveti szent haromnap. Husvet napjatol a fehervasarnapot megelözö szombatig tartonapokat husvet hetenek nevezik.

Viragvasarnap 

        Nemeto., Ausztria          - Palmsonntag

                                 Anglia                       - Yew Sunday /tiszafavasarnap/  

                       Olaszorszag                     - Domenica delle Palme

A nyugati keresztenyseg husvetja allandoan marcius 22. es aprilis 25. köze esik. Tavaly aprilis 4.-en volt az iden/2011/ pedig aprilis 24.-en lesz.

 Nagycsütörtök

Nagycsütörtök a kereszteny hagyomany szerint, ez volt az utolso vacsora napja s ezutan ment Jezus a Getsemane kertbe. Ahol elbucsuzott tanitvanyaitol. A nagyhet ünnepei közül a nagycsütörtök a gyasz napja, ezert csütörtök estetöl szombat esteig nincs harangozas.

 Nagypentek

 Nagypenteken az egyhazban nincs mise mert ezen a napon maga Jezus az örök föpap mutatja be az aldozatot. Teves kifejezes a „csonka mise”.

 Nagyszombat

 Ezen a napon napközben a templomokban semmilyen szertartas nincs. Csak szombat estetöl tartanak ismet miset. Nagyszombaton tartjak a keresztelöket.

 Husvetvasarnap

 Delelött ünnepi szentmiset tartanak. Ekkor szentelik a templomokban az eteleket. Pl. Husveti baranyt /ami Jezus aldozatat jelkepezi, / a bort /ami Krisztus verenek jelkepe/, a tojast/ami az ujjaszületes Jezus feltamadasanak jelkepe/. Valamint az egesz tojas a csaladi összeetartozas egyik jelkepe is. A hagyomany szerint a csaladtagok együtt fogyasztottak el a husveti tojast, megpedig azert, mert ha valamikor eltevednenek az elet utjain mindig emlekezzenek arra, hogy kivel fogyasztottak el a husveti eteleket es mindig hazatalaljanak.

 Husvethetfö

 A Husvethoz több szokas is tartozik, amelyek közül leginkabb ismert a husveti nyuszi hozta ajandek ésa locsolkodas, ami nagyon regi, altalanosan elterjedt szokas volt.

Locsolkodas/regebben vizzel – a Krisztus feltamadasakor ujjongo asszonyokat a sirt örzö katonak , hogy lecsendesitsek vizzel locsoltak le./ Valamint mert a viz megtisztito, megujito hato erövel birt. Ma mar a vizet felvaltotta a kölniviz, persze azert meg nagy szamban akadnak kivetelek is!

Husveti tojas ajandekozasa a locsolo legenyeknek. A piros szinü tojas Krisztus veret jelkepezi. Lehet festett, karcolt, s ma mar föleg csoki.

Husveti nyul – a Mikulashoz hasonloan a husveti nyuszi is a gyermekfolklor resze. A gyerekek hisznek a nyusziban, tavasszal, aki husvetkor titokban ajandekot hoz.

Egyik regi szokas föleg Magyarorszagon es Amerikaban valamint a nemet nyelvterületeken/s ma mar több orszagban is/ a husveti feszkek keszitese.

 Jezus kereszthalalanak törtenet

 A husvet elötti vasarnap a viragvasarnap ami Jezus Jeruzsalembe valo bevonulasa következteben kapta ezt a nevet.  A szamarhaton erkezö Jezus laba ele a nep viragokat, palmafaagakat szort. Ezzel fejeztek ki magasztalasat. A föpapok nem neztek jo szemmel Jezus tanitasait s ugy döntöttek, hogy sajat tanitvanyai köreben fogjak elfogni. Az arulashoz mint tudjuk Judast nyertek meg. Jezus utolso vacsorajat a zsido peszah ünnep idejen tanitvanyai köreben töltötte el.

Vacsora utan a Getsemane kertbe ment s arra kerte tanitvanyait, hogy virrasszanak vele. Tanitvanyai azonban elaludtak. S itt a kertben arulta el Judas / egy csokkal/ Jezust s a katonak elhurcoltak. Istenkaromlassal lett megvadolva mivel azt allitotta magarol, hogy ö Isten fia. Az eddig oly nagyon ünneplö tömeg gyalazkodasba kezdett. Peter akit a  leghüsegesebb tanitvanyanak neveztek azt mondta, hogy nem is ismeri. A katonak Jezust Poncius Pilatus/aki romai helytarto volt/ ele hurcoltak. Ö a nepre bizta Jezus bünössegenek megiteleset. A nep pedig bünösnek itelte. Poncius moshatta kezeit s elmondhatta, hogy Jezus halala nem az ö kezehez tapad.

Jezus fejere tövis koszorut tettek s elkezdtek" a zsidok kiralyanak" nevezni. Sulyos keresztet raktak vallara es Jezus a nehez kereszttel ment fel a Golgota hegyre, ahol aztan halalra feszitettek. Mikor Jezus meghalt a jeruzsalemi templom oltarat diszitö karpit megrepedt s megnyilt a föld. Egy sziklasirba temettek, ahova öröket allitottak a föpapok, mert a joslat szerint , a  halal utani harmadik napon Jezus elfogja hagyni sirjat. S mindenkeppen megakartak akadalyozni,  hogy valaki ellopja a testet.

Husvetvasarnap  Jezus anyja ket asszonnyal együtt különfele kenetekkel a sirhoz mentek, de  az hirtelen föltarult, s egy angyal jelent meg amelyik közölte, hogy Jezus mar nincs a sziklasirban mert föltamadott.